Szakmai cikkek

Az autószerviz rezsióradíja: számítás a költségekből és a ténylegesen eladott órákból

Hogyan számítható ki a szerviz rezsióradíja a költségekből és az eladott órákból: fedezeti pont, célárrés, kedvezmények, munkafajtánkénti óradíjak.

A legfontosabb megállapítások

A költségalapú óradíj a műhelymunka éves költsége osztva az évente eladott órák számával. A szerelők jelenléti ideje ehhez túl tág alap, mert a jelenlét egy részét senki sem fizeti meg.
Egy négy szerelővel dolgozó műhely szemléltető modelljében a fedezeti pont 80 €/óra (400 000 € költség, 5000 eladott óra). 20%-os üzemi árréshez a szerviznek 100 €/óra árbevételt kell elérnie.
A listaár szerinti óradíj és az elért árbevétel nem ugyanaz. Az eladott órára jutó árbevétel a munkadíj-árbevételből számítandó a kedvezmények, a skontó és az árkorrekciós jóváírások levonása után. A modellben ezért 110 €/óra kiinduló óradíj kell ahhoz, hogy a kedvezmények után 100 €/óra maradjon.
A mechanikai munkák, a hibadiagnosztika vagy a nagyfeszültségű rendszereken végzett munka eltérő óradíjainak együtt kell kiadniuk az üzleti tervben szereplő átlagot. Az átlagot az eladott órák számával kell súlyozni, nem az árlista tételeinek számával.

Az autószerviz rezsióradíja határozza meg, mennyit fizet az ügyfél a műhelymunka egy egységéért. Ebből az árból fedezi a szerviz az autón dolgozó szerelőt, de a munkafelvételt, a helyiségeket, a felszerelést és azt az időt is, amelyet nem sikerül eladni. Ha az óradíj rosszul van kiszámítva, a műhely lehet tele munkával, és mégsem termel nyereséget. A helyes számítás a saját költségvetéssel és az eladott órák becslésével kezdődik, és annak folyamatos ellenőrzésével zárul, hogy a szerviz ténylegesen mennyit számlázott ki a munkáért.

Hogyan számítható ki az autószerviz rezsióradíja

Az alapot két, azonos időszakra vonatkozó adat adja:

Költségalapú óradíj = a műhelymunkára jutó költségek ÷ eladott órák

Az eredmény a fedezeti pont, vagyis az a munkaórára jutó árbevétel, amely éppen fedezi a figyelembe vett költségeket. A nyereség ehhez külön adódik hozzá, és az árlista csak a cél-árbevételből alakul ki.

A legjobb az éves költségvetésből számolni. Ez magában foglalja a szabadságokat, a képzéseket, a szezonalitást és a szabálytalan időközönként fizetett költségeket is. Egy erős hónap túl optimista kapacitást mutat, egy gyenge viszont feleslegesen megemeli az óradíjat.

Mely költségek tartoznak az óradíjba

Az alábbi szemléltető éves modell (nem piaci adat és nem egy konkrét szerviz árlistája) egy négy szerelővel dolgozó műhelyt ír le. Az összegek euróban, áfa nélkül értendők.

Éves költség	Mit tartalmaz	Összeg
Szerelők	A munkáltató teljes személyi jellegű költsége	240 000 €
Munkafelvétel és műhelyvezetés	A szerviztanácsadók és a műhelyvezető személyi jellegű költségeinek része	60 000 €
Helyiségek	Bérleti díj, energia, víz és a helyiségek egyéb költségei	36 000 €
Felszerelés	A berendezések értékcsökkenése vagy bérleti díja, karbantartás, kalibrálás	24 000 €
Egyéb rezsi	Adminisztráció, szoftver, biztosítás és egyéb hozzárendelt költségek	40 000 €
Összesen	A munka értékesítéséből fedezendő költségek	400 000 €

A legnagyobb tétel az emberi erőforrás. A költségvetésbe a foglalkoztatás teljes költsége tartozik, nem csak a szerelőnek kifizetett bér. Ha a tulajdonos maga dolgozik műhelyvezetőként vagy szerviztanácsadóként, munkáját a kalkulációban megfelelő költséggel kell szerepeltetni.

A felszerelésnél nem szerepelhet egyszerre a teljes beszerzési ár és ugyanannak a berendezésnek az értékcsökkenése. A márkakereskedés és a szerviz közös költségeit észszerű kulcs szerint kell felosztani: a helyiségeket a használt terület, az adminisztrációt a szerviznek végzett tevékenységek terjedelme alapján.

Az alkatrészek beszerzési ára nem tartozik a modellbe, mert az alkatrész-árbevétel nem része a munkadíj-árbevételnek. A fogyóanyagokat mindkét oldalon azonos módon kell kezelni: vagy benne vannak az óradíjban és annak költségeiben is, vagy külön számlázzák és értékelik őket.

Miért az eladott órákkal kell osztani, és nem a jelenléttel

A szerviz a munkatársak idejét fizeti, de a munkalapokon végzett munkát adja el. A jelenlét egy részét a munkahely előkészítése, megbeszélések, alkatrészekre várakozás, áthelyezések vagy olyan munka emészti fel, amely az ügyfélnek nem számlázható.

Idő	Mit fejez ki	Szerepe az óradíj számításában
Jelenlét	A szerelők üzemben töltött ideje	A személyi kapacitást mutatja
Munkalapokon töltött idő	A javításokon végzett munka rögzített ideje	Megmagyarázza, mire fordították a kapacitást
Eladott órák	Kiszámlázott munkaegységek	A költségalapú óradíj alapja

Az eladott óra többnyire normaóra, és nem feltétlenül egyezik a stopperrel mért órával. A normázott műveletet a szerelő gyorsabban is elvégezheti, de több időt is tölthet vele. Az eladott órák jelenléthez viszonyított aránya két arányszám szorzata: a jelenlét mekkora része jutott munkalapokra, és a munkalapokon töltött időből mennyit sikerült eladni. Bármelyikben jelentkező veszteség növeli az eladott órára jutó költséget. Ezeket a mutatókat részletesebben az autószerviz termelékenységéről szóló cikk elemzi.

Az Omnetic platform Time-keeping modulja nyilvántartja a jelenlétet, a ledolgozott időt pedig közvetlenül a munkalapra és annak tételeire rögzíti. A szervizvezető így látja, hogy az eladott órák megfelelnek-e a ledolgozottaknak, és a két értéket nem kell kézzel párosítania egy táblázatban.

Hány órával kell számolni a költségvetésben

A tervezett jelenlét a jelenléti napok számának és a napi munkaidőnek a szorzata. A szemléltető modellben minden szerelőre 200 nap jut napi 8 órával. Négy szerelő így 6400 óra jelenlétet ad. A műhely ebből 5000 órát tervez eladni, vagyis nagyjából 78%-ot:

400 000 € ÷ 5000 óra = 80 €/óra

Az óradíj leginkább az eladott órák számától függ. Ugyanazok a költségek eltérő termelékenység mellett:

Évente eladott órák	Arány a jelenléthez képest	Fedezeti pont	Cél-árbevétel 20%-os árrésnél
4500 óra	70%	89 €/óra	111 €/óra
5000 óra	78%	80 €/óra	100 €/óra
5500 óra	86%	73 €/óra	91 €/óra

Az eladott órák számának a műhely által már elért teljesítményből kell kiindulnia, az ismert kapacitásváltozásokkal korrigálva. Egy új szerelő nem hoz teljes teljesítményt az első naptól. Egy újabb emelő sem növeli a munkaértékesítést, ha hiányoznak az emberek vagy a megrendelések.

Az eladott órák közé tartoznak a kiszámlázott garanciális és biztosítói munkák is, ha azok árbevétele is bekerül a számításba. Az értékesítésre szánt autók belső felkészítése külön nézőpontot igényel. A belső átterhelés megmutatja a műhely eredményét, de a vállalat egészére nézve nem teremt új külső árbevételt.

Hogyan kerül a nyereség a költségalapú óradíjra

A 80 €/órás fedezeti pont nem hagy teret a nyereségnek. A munkadíj-árbevételre vetített üzemi célárrésre a következő érvényes:

Óránkénti cél-árbevétel = költségalapú óradíj ÷ (1 − célárrés)

20%-os célárrés esetén:

80 €/óra ÷ 0,80 = 100 €/óra

5000 eladott óránál ez 500 000 € munkadíj-árbevételt jelent. A 400 000 € költség levonása után 100 000 € üzemi nyereség marad, ami az árbevétel 20%-a.

Az árrés és a haszonkulcs nem ugyanaz. A haszonkulcsot a költségből, az árrést az eladási árból számítják. Ha a szerviz a 80 €/órához 20%-ot ad hozzá, 96 €/órát kap, az árrés pedig csak mintegy 16,7%.

Támogassa-e a munkát az alkatrészek árrése

A szerviz tervezheti a munka és az alkatrészek közös eredményét. Az alkatrész-értékesítés fedezete ilyenkor a költségek egy részét fedezheti, de csak a beszerzési ár és a raktár költségeinek levonása után.

Hiba a teljes alkatrész-árbevételt levonni a költségvetésből. Ugyanilyen hiba kétszer beszámítani az árrésüket: egyszer a munka fedezeteként, másodszor a raktár önálló nyereségeként. Az óradíj első kiszámításához áttekinthetőbb az a modell, amelyben a munka a saját költségeit fedezi.

Listaár szerinti óradíj és tényleges óránkénti árbevétel

Az árlista megmutatja, mennyiért kínálja a szerviz a munkát. Az elért óradíj azt mutatja, mennyi maradt az árbevételben egy eladott órára minden árkorrekció után.

Elért óradíj = nettó munkadíj-árbevétel ÷ eladott órák

A számlálóba csak a munka tartozik, alkatrészek és áfa nélkül, a kedvezmények, a skontó és az árkorrekciós jóváírások levonása után. Nem a bankszámla egyenlegéről van szó, mert a számlák kiegyenlítése és a munkából származó árbevétel két különböző dolog.

A szemléltető modell így folytatódik:

Tétel	Számítás	Eredmény
Eladott órák	Éves munkamennyiség	5000 óra
Átlagos listaár szerinti óradíj kedvezmények előtt	Az eladott órákkal súlyozva	110 €/óra
A munka értéke árkorrekciók előtt	5000 óra × 110 €/óra	550 000 €
Kedvezmények, skontó és árkorrekciós jóváírások	Tervezett árbevétel-csökkenés	−50 000 €
Nettó munkadíj-árbevétel	550 000 € − 50 000 €	500 000 €
Elért óradíj	500 000 € ÷ 5000 óra	100 €/óra

A 100 €/órás cél-árbevételt a szerviz tehát csak 110 €/órás listaárral éri el. Ha az árlistába egyből 100 €/órát írna, a kedvezmények a célnyereség felét elvinnék.

Az elért óradíj egy-egy munkalapra is kiszámítható. Az utókalkuláció összeveti a kedvezmények és a skontó utáni nettó munkadíj-árbevételt az eladott órákkal, és megmutatja, hogy a munkalap elérte-e a költségvetésben tervezett óradíjat. A munkalapokon ledolgozott idővel elosztott árbevétel más kérdésre felel: mennyit hozott a felhasznált kapacitás egy órája. Az árlista ellenőrzésére az eladott órák, az idővel való gazdálkodásra a ledolgozott órák szolgálnak.

Eltérő óradíjak munkafajtánként

Az egységes óradíj áttekinthető, de nem feltétlenül felel meg az egyes tevékenységek eltérő igényeinek. A magasabb óradíjat a szerviznek az adott munka költségeire és kapacitására kell alapoznia, nem csupán az árlistában szereplő megnevezésére.

Munkafajta	Mi jelenik meg az árban	Hogyan számlázható
Szokásos mechanikai munkák	Standard felszerelés és szakképzettség	Alapóradíj és normázott műveletek
Hibadiagnosztika	Szakértelem, mérőtechnika, licencek, a hiba okának felderítése	Külön óradíj vagy előre jóváhagyott időkeret
Nagyfeszültségű rendszereken végzett munka	Szakosodás, felszerelés, elkülönített kapacitás	Külön kalkulált óradíj az érintett műveletekre

Az eltérő óradíjaknak összességében el kell érniük az üzleti tervben szereplő átlagos óradíjat. A tervnek ezért az egyes tevékenységek várható volumenéből kell kiindulnia. A listaár szerinti óradíjak egyszerű átlaga félrevezető, mert egy kevéssé eladott szakterület magas óradíja nem ellensúlyozza a mechanikai munkák többségének alacsony árát.

Súlyozott elért óradíj = az egyes munkafajták nettó árbevételének összege ÷ eladott óráik összege

A munkafajta mellett érdemes a fizető felet is figyelni. Az ügyfél-, garanciális, biztosítói és belső munkalapok árbevétele és feltételei gyakran eltérnek, és a közös átlag könnyen elrejti azt a csoportot, amely nem fedezi a költségeit. Az Omnetic Workshop modulja lehetővé teszi, hogy a munkalap tételeit megosszák az ügyfél, a garancia és a biztosító között, így a munkadíj-árbevétel fizető felenként külön értékelhető.

Mire kell figyelni az óradíj kalkulációjánál

Túlbecsült óraeladás. Az a költségvetés, amely minden szerelő egész éves teljes kihasználtságára épül, alábecsüli az eladott órára jutó költséget. Az alap a műhely által elért teljesítmény legyen.
Elvesztegetett idő a műhelyben. A hiányzó alkatrészek, az újramunkálás és a felesleges megszakítások új árbevétel nélkül emésztik fel a kapacitást. A magasabb listaár szerinti óradíj nem szünteti meg ezek okát, csak a költségüket hárítja át az ügyfélre.
A beruházás és az éves költség összekeverése. A felszerelés egyszeri beszerzése és annak éves értékcsökkenése különböző számításokba tartozik.
Időszakok keverése. Egy hónap költségei és a más időszakban megkezdett munkalapok számlázása torzítja az eredményt. A költségeknek, az óráknak és az árbevételnek ugyanabból az időszakból kell származniuk.
Korlátlan kedvezmények. Minden munkadíj-kedvezmény a költségek fedezésére szánt összegből vesz el. A jóváhagyási szabályoknak az óránkénti cél-árbevételből kell kiindulniuk, nem csupán az árlistához viszonyított százalékból.

A magasabb óradíj és a kapacitás jobb kihasználása két különböző eszköz. Ha a piac nem fogadja el a költségvetés fedezéséhez szükséges árat, a szerviznek a költségeken, a munkaösszetételen vagy az eladott órák számán kell változtatnia. Egy újabb kedvezmény csak tovább mélyíti a különbséget.

Az Omnetic összekapcsolja a munkalapon töltött időt a számlázással és a költségekkel

Az óradíj folyamatos ellenőrzéséhez az kell, hogy az időnyilvántartás, a szerviz-munkalap és a számviteli bizonylatok egymásra épüljenek. Ha külön rendszerekben és táblázatokban futnak, a szervizvezető kézzel párosítja az ugyanazon javításokhoz tartozó órákat és számlákat, és az elért óradíjat csak késve ismeri meg. Az Omnetic platformon minden modul a DMS Core egyetlen közös jármű-, ügyfél-, munkalap- és pénzügyi rekordjával dolgozik, így az adatokat nem kell egyik helyről a másikra átírni.

A Time-keeping a ledolgozott időt a munkalapra és annak tételeire rögzíti. Megmutatja a kihasználtságot munkalaponként, munkatársanként és telephelyenként, valamint azt is, hogy az eladott órák megfelelnek-e a ledolgozottaknak. Ugyanebből a rekordból jön létre a számlázáshoz szükséges elszámolt idő.
A Workshop a szerviz-munkalapot az árajánlattól a jármű átvételén, az alkatrészeken és a tervezésen át a számlázásig kezeli. A tételeket megosztja az ügyfél, a garancia és a biztosító között.
Az Accounting minden műhely-, raktári, értékesítési és banki bizonylatot a járműhöz, a telephelyhez és a munkalaphoz köt, így a munka költségei és árbevétele ugyanazokhoz a munkalapokhoz kapcsolódik. A saját könyvelési rendszer megtartható, az Omnetic pedig az adott piacra egyeztetett integráción keresztül adja át neki a könyvelési tételeket.

Azt, hogy az Omnetic hogyan kapcsolja össze az időnyilvántartást, a szerviz-munkalapokat és a könyvelést az Ön szervizében, egy egyeztetett bemutató mutatja meg.

Kapcsolódó cikkek

Gyakori kérdések

Hogyan vehetők figyelembe a számításban a fix árú szervizcsomagok?

A csomag árát belsőleg fel kell osztani munkára és alkatrészekre. A munkadíj-árbevételbe csak a munkára jutó rész kerül, az eladott órák közé pedig annak meghatározott időkerete. A teljes csomagra adott kedvezményt ugyanazzal a kulccsal kell felosztani.

Fizetős legyen-e a diagnosztika akkor is, ha az ügyfél elutasítja a javítást?

Igen. A diagnosztikát érdemes a munka megkezdése előtt külön fizetős munkaként, meghatározott terjedelemmel vagy árkorláttal egyeztetni. A hibakeresés akkor is szakértelmet és kapacitást emészt fel, ha nem követi javítás. Ha a szerviz a diagnosztika árát beszámítja a későbbi javításba, ennek előre rögzített üzleti feltételnek kell lennie.

Mikor kell az óradíjat év közben újraszámolni?

Bérek, bérleti díj, felszerelés vagy a szerelők számának változásakor, valamint az eladott órák tartósabb csökkenésekor. Az elért óradíjat elég havonta figyelni. A rövid távú ingadozást meg kell különböztetni attól a változástól, amely az éves költségvetés hátralévő részét is befolyásolja.